Galambborsó

Pigeon Peas





Leírás / Íz


A galambborsó kis és közepes méretű borsó hüvelyben fejlődik ki, hüvelyenként átlagosan négy-öt kifejlett mag. A hüvelyek színe a fiatalon élénkzöldtől, barna foltosodás vagy csíkozódás érleléséig egészen teljesen sötétbarna, szinte lilás színű. A belső borsó fiatalon élénkzöld és érettebb, hogy világosabb aranyvesszős legyen. A friss galambborsó diós ízű és ropogós textúrájú.

Évszakok / Elérhetőség


A friss galambborsó főszezonja a nyár végén és az őszi hónapokban van.

Aktuális tények


A galambborsót botanikusan Cajanus cajan néven ismerik, amely a Fabaceae család évelő hüvelyese. A galambborsót Thuvarai, Indiában Red Gram, hindi nyelven Arhur vagy Toor dal, tamil nyelven pedig Thuvaram Paruppu néven is ismerik. A galambborsó az első magos hüvelyes növény, amelynek teljes genomját a Pigeonpea Genomika Nemzetközi Kezdeményezés és más tudományos intézmények közötti globális kutatási partnerség szekvenálja.

Tápérték


A galambborsó kiváló fehérjeforrás, emellett tiamint, riboflavint, niacint, B-6-vitamint, folátot, A-vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort és káliumot tartalmaz. Tanulmányok kimutatták, hogy amikor a galambborsó zöld stádiumban van, éppen mielőtt kiszáradna és elveszítené színét, akkor a legtáplálóbb és könnyebben emészthető, mint szárítva. Indiában úgy gondolják, hogy a galambborsó levelei hasznosak lehetnek a hasmenés és a vérhas kezelésében, és érett állapotban péppé, fiatal levelekként pedig lévé tehetik.

Alkalmazások


A galambborsót fiatalon lehet használni nyers borsóként, érettebb állapotban vagy szárítva babként vagy szárított borsóként. Amikor éretlenek és frissek, nem kell főzni, és a borsót meg lehet héjazni, salátákhoz adni, vagy snackként fogyasztani. Amikor a hüvelyben megszáradtak vagy érettebbek, a főzés előtt először néhány órán át vagy egy éjszakán át be kell áztatni, hogy könnyebben emészthetőek legyenek. A galambborsót lehet párolni, dinsztelni, párolni és sütni. A főtt borsó adható levesekhez, pörköltekhez, currieshez, szószokhoz, salátákhoz és rizskészítményekhez. Ízük jól párosul mangóval, kókuszdióval, hagymával, paradicsommal, gyömbérrel, citruslével, kurkuma, koriander, kömény, curry, ghee, kókusztej, kolbász, sertés és rizs. A friss galambborsó szárazon és hűtőben történő tárolásához a legjobb, ha három-négy napon belül felhasználható.

Etnikai / kulturális információ


Indiában a szárított galambborsó a fő bab, amelyet a dal vagy dhal népszerű összetevőjének előállításához használnak, ami egyszerűen a szárított, hántolt és hasított bab. Ezenkívül gyakran használják afrikai és karibi levesekben, pörköltekben és rizsételekben. A galambborsó nem csak értékes táplálékforrást jelent ezeken a területeken, hanem levelei is felhasználhatók takarmányként, a növény fás részei pedig tűzifaként.

Földrajz / történelem


Úgy gondolják, hogy a galambborsó őshonos Kelet-Indiában, ahol 3500 éve termesztik őket. India a világ galambborsóját állítja elő, a teljes termelés hozzávetőlegesen 82% -át ott termesztik. Ezen kívül Közép-Amerika és Kelet-Afrika galambborsót termeszt kereskedelmi forgalmazás céljából. A galambborsó növények kiváló takarónövényeket termesztenek, és trópusi és szubtrópusi régiókban használják a talaj védelmére és a monszun esőzések megakadályozására az értékes tápanyagok lemosásában. Nitrogénmegkötő növények és gazdagíthatják a talajt, ahol termesztik őket. A galambborsót meglehetősen könnyű termeszteni, mély gyökérzete van, amely toleránssá teszi őket az aszály és a száraz időjárás ellen, és gyenge talajviszonyok mellett is virágzik. Mint a legtöbb bab, bár nem tudnak ellenállni a fagynak, és inkább a meleg termesztési körülményeket kedvelik.



Népszerű Bejegyzések